Az erdélyi magyar televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány bejegyzése folyamatban van. A Krónika értesülései szerint az alapítók között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának aligazgatója, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke, valamint Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerepel. Az öttagú alapítói testület mellett az alapítvány munkájában – információk szerint – egy 13 tagú kuratórium vesz részt. Az operatív döntéseket hozó kuratórium tagjai közül eddig csak Jakab Gábor kolozsvári római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói előadó neve került nyilvánosságra. A magyar állami pénzekből létrehozott erdélyi intézmények közül a státusirodák esetében három pillérre – RMDSZ, egyházak, civil szféra – helyezték a döntéshozatalt, míg a Sapientia Tudományegyetem alapítói között kizárólag az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői szerepelnek. /Lukács János: Egyházi igény... = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2004. február 17.
Levélben fordult az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumához a Székelyudvarhelyért Alapítvány, amelyben arra kérte a testületet, tekintsen el a 163 ezer euró visszafizetésétől. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által elnökölt alapítványt ugyanis 163 ezer euró pályázati pénz visszafizetésére kötelezte az IKA, miután kiderült: a pályázati cél nem teljesült. Először az IKA titkársága elfogadta elszámolásukat, ezért a mostani döntést Szász Jenő ellen irányuló politikai leszámolásnak tekintik. Laborczi Géza, az IKA titkára kifejtette: „A legjobb lenne, ha Szász Jenő alapítványa valamiféle megegyezést javasolna a kuratóriumnak”. /Lukács János: Pénz helyett levél az IKA-nak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2004. február 23.
Fenntartja a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szembeni követelését az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriuma – döntött hétvégi ülésén a testület. A kuratórium megkapta Szász Jenő udvarhelyi polgármester, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökének levelét, amelyben arra kérte a testületet: tekintsen el a 163 ezer euró visszafizetésétől. Laborcz Géza, az Illyés Közalapítvány titkára beszámolt arról, hogy a kuratórium az ülésen jelenlevő Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát kérte fel a további intézkedésre. /Lukács János: Fenntartja álláspontját az IKA. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2004. február 25.
Egyre jobban kiéleződik a helyzet Nagyváradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség között a polgármesterjelölt-állítás ügyében. Február 23-án Hétfő az nagyvárad-olaszi RMDSZ-választmány feloszlott, miután miután a dr. Kóródi László vezette kilenctagú testület hat tagja az elnökkel együtt lemondott eddigi tisztségéről; a többi három tag tartózkodott a szavazástól. Kóródi László szerint a mostani RMDSZ immár nem ugyanaz a szervezet, amelyikbe 1990-ben beiratkoztak. Kóródi a nagyváradi Magyar Polgári Egyesületnek is alapító tagja. Egy másik nagyváradi körzetben pedig ultimátumot adott az RMDSZ megyei vezetőségének: amennyiben február 27-ig nem egyeznek meg egy közös polgármesterjelölt állításáról az MPSZ-szel, testületileg lemondanak. A bihari megyeközpontban mindeddig csak az MPSZ nevezte meg polgármesterjelöltjét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében. A többi nagyváradi RMDSZ-körzetben már megtörténtek a jelölések. /Lukács János: Ultimátum a közös polgármesterjelöltért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2004. március 4.
Kötő József EMKE-elnök elmondta, hogy a szervezet egykori kolozsvári székházában ma a vasúti igazgatóság található. Lukács János, Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke közölte: a legtöbb menedékházat, amelyről a közvélemény úgy tudta, hogy az egyesület tulajdona, az EKE csak bérelte. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) az Erdélyi Gazdák Egyesülete jogutódjának tartja magát, három székházat is visszaigényel, tájékoztatott Farkas Zoltán elnök. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) számára az 1999-ben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet már visszaadta Kolozsváron a főtéri Wass Ottilia házat. Funar polgármester megfellebbezte a döntést a közigazgatási bíróságon, ezért nem kaphatták vissza a házat. Az EMÉ-nek továbbra sem áll módjában visszaigényelni az egykori Ferenc József Tudományegyetem által bérelt (ma a BBTE tulajdonát képező) ásvány-, növény- és állattani gyűjteményeket, vagy az Egyetemi Könyvtárban fellelhető 300 ezer kötetét, régi nyomtatvány- és kézirattárát. /Székely Kriszta: Államosított közösségi ingatlanok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2004. március 29.
Magyar iskola hiányában elesnek a magyar állami oktatási-nevelési támogatástól a mezőségi kisdiákok. A pusztakamarási és a mezőzáhi gyermekeket a református templomban hetente vallás- és bibliaórák után tanítják magyar betűvetésre a lelkészek. Pusztakamaráson 2000-ben szűnt meg a magyar nyelvű oktatás, mert nem volt annyi gyermek, hogy működtetni lehessen a magyar tagozatot. A 2800 lelkes községben 140 magyar él; a 14 magyar gyermek pedig román osztályokban tanul román nyelven. Kulcsár János Levente református lelkész megpróbálta összegyűjteni a gyermekeket, hogy a magyar oktatás újraindulhasson, azonban a magyar szülők inkább román iskolába íratják gyermekeiket. A 3600 lelkes Mezőzáh községben 250 magyar él. Barát István református lelkész elmondta, hogy tavaly ősszel a faluból elméletileg öt, a Záhon működő gyermekotthonból pedig további öt magyar gyermeket írathattak volna a szülők a magyar első osztályba, gyakorlatilag azonban csak két gyermek szülei vállalták ezt. A gyermekotthonban azt válaszolták, hogy egyetlen magyar sincs a kicsik között, holott legkevesebb öt magyar gyermeket gondoznak az otthonban. Mezőzáhon 2003 őszéig (a teljes megszűnésig) is csak I–IV. osztályos magyar oktatás működött. /Benkő Levente, Lukács János: Magyarnak lenni Pusztakamaráson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Egyelőre valóban nincs arra lehetőség, hogy a mezőségi magyar gyerekek, akik a református lelkészektől tanulják a magyar betűvetést, részesüljenek a támogatásból, ez ugyanis nemcsak tőlünk függ – nyilatkozta Kelemen Hunor, a támogatások elosztását felügyelő Iskola Alapítvány elnöke. „A szabályok alól az egyetlen kivételt mindeddig a csángók jelentették, speciális helyzetükre való tekintettel. Remélem, hogy sikerül találni egy megoldást a mezőségiek problémájára is, talán már ebben a tanévben” – fejtette ki az alapítvány elnöke. /L. J.: Kelemen Hunor: megpróbálunk megoldást találni. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
2004. április 21.
Lehet csodálkozni azon, hogy az összmagyar érdekképviselet ügyét zászlajára tűző RMDSZ miért nem lát legalább ugyanolyan tárgyalópartnert a Magyar Polgári Szövetségben, mint a román Szociáldemokrata Pártban. Azonban az is furcsa, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke visszautasította Markó Béla meghívását. /Lukács János: Párhuzamos párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./
2004. április 27.
Magyar oktatási minisztériumi berkekből röppent fel a hír: megszűnik a határon túli oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítvány. Ez az állapot jellemző arra, ahogyan a határon túli magyarság ügyeihez a budapesti hivatalokban viszonyulnak, írta Salamon Márton László. A Draskovics-csomag néven elhíresült költségvetés-megszorító intézkedések révén drasztikusan csökkent az az összeg, amellyel az Apáczai Közalapítvány gazdálkodhat. /Salamon Márton László: Lóverseny. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A minisztérium egyik tervezete szerint a határon túli magyar oktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítványt öt másik – magyarországi oktatást finanszírozó – közalapítvánnyal együtt egy új struktúrába olvasztják be. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az Apáczai honlapján egyetlen idei pályázati kiírás sem található. Zilahi László, az OM határon túli ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője nem kívánta kommentálni az Apáczaira vonatkozó értesüléseket. – Folyamatban van egy tervezet kidolgozása, amely az EU-csatlakozás után egy újfajta struktúrában fogná közre a magyarországi közalapítványokat, és az Apáczai helyzetét is újra elemeznék – nyilatkozta Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke. „Határozott ígéretet kaptunk, hogy az átszervezés folyamatában konzultálni fognak velünk” – nyilatkozta Kötő József. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány budapesti irodavezetője megdöbbenéssel fogadta a hírt. „A határon túli magyarságra nézve kifejezetten hátrányos lenne, ha a jövőben egy szászrégeni pályázónak a pécsi és szolnoki pályázatokkal kell versenyre kelnie” – fogalmazott. Csete Örs elmondta, a magyarországi közalapítványok közül az Apáczai az egyetlen, amely megszerezte a döntés-előkészítés és -végrehajtás vonatkozásában az ISO 9001:2001, Brüsszelben kiállított tanúsítványt. Az Apáczai Közalapítvány máj. 6-án ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. Ez idő alatt mintegy négymilliárd forint támogatást juttatott a határon túlra, több mint felét Romániába. /Lukács János: Megszűnik az Apáczai-alapítvány? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. május 7.
Nem szűnik meg az Apáczai Közalapítvány önállósága, a magyar oktatási tárca elvetette azt az elképzelést, hogy a szervezet egy másik közalapítvány részeként működjék a jövőben, jelezte Medgyes Péter nemzetközi helyettes államtitkár. A Krónika korábbi cikke nyomán, amely az esetleges beolvasztás tervéről szólt, több határon túli magyar politikus is felemelte szavát az Apáczai védelmében, az Országgyűlésben pedig Révész Máriusz fideszes képviselő kérte számon a terveket. Csete Örs, az alapítvány titkára a Krónikának elmondta a közalapítvány szervezete és a kuratórium 2005. máj. 31-éig a jelenlegi keretek között működik tovább. A közalapítvány idén az Oktatási Minisztériumtól 170 millió forintos támogatásban részesül, ehhez várják még a munkaügyi tárca hozzájárulását, és a szakképzési alapból 500 millió forint jut a szervezetnek, amelynek „költségvetése a tavalyihoz képest jelentősen nem csökken”. Tavaly a közalapítvány összesen mintegy egymilliárd forintból gazdálkodott. Az ülésen átvették az auditortól a nemzetközi ISO minősítést tanúsító okleveleket. /Lukács János: Önálló marad az Apáczai Közalapítvány. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./ Medgyes Péter bejelentette, hogy „a kuratórium mandátumának egy év múlva történő lejártakor újra kell gondolni a testület összeállításának alapelveit". Szerinte „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra", nem tartják szerencsésnek, hogy országgyűlési képviselők ülnek benne, s ráadásul csak egyetlen párt képviselői. „Szintén nyomós ok – mondta –, hogy az Apáczai költségvetésének forrásai bizonytalanok.” Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter, az alapítvány létrehozásának kezdeményezője és alapítója vádaskodásnak minősítette azt a kijelentést, hogy „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy azért rekesszenek ki valakit a határon túli ügyekből, mert politikai szerepet is vállal. Vitatta az oktatási tárcának azt a szándékát, hogy egységes oktatáspolitikai rendszert akar létrehozni, és ennek letéteményeseként egységes oktatási közalapítványt. Szerinte egységes nemzetstratégia kell, és ebből fakadó, de a különböző területek igényeinek megfelelően – elkülönített forrással gazdálkodó – differenciált intézményrendszer. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány alapító elnöke hangsúlyozta a felvidéki Selye János elitképző kollégiumhoz hasonló intézmények működtetésének fontosságát, megjegyezve, hogy Délvidéken és Kárpátalján is van már, viszont Erdélyben, ahol a legfontosabb volna, ott nincs. Csete Örs irodaigazgató jelezte, az interneten nyilvánossá tették Forrástérkép adatbázisukat (www.forrasterkep.apalap.hu), amely részleteiben tartalmazza az alapítvány 1999 és 2002 közötti valamennyi támogatását, magyarországi viszonylatban egyedülálló módon – dokumentumokkal és fényképekkel illusztráltan. /Guther M. Ilona: Újragondolják az Apáczai Közalapítványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2004. május 17.
Az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok idén is húszezer embert vonzott a határ menti településre. Torda Imre polgármester büszkén emlegette a településen működő 13 kulturális csoportot. Idén tizenkettedik alkalommal szervezték meg a Nyíló Akác Napokat. Érmihályfalva 11 ezer lakosú kisváros, a néhány száz román családot leszámítva magyar többségű, alig nyolc kilométerre Magyarországtól. Az ünnepség máj. 14-én kezdődött. Kirakodtak a vásárosok, zsúfolásig megtelt a Bartók Béla Művelődési Ház, amikor a Gaudeamus gyermekszínjátszó-társulat „A dzsungel könyvét” adta elő. A néptáncgálán a vajdaságiak és a nagyváradiak kapták a legtöbb tapsot. /Lukács János: Háromszorosára nőtt Érmihályfalva. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2004. június 18.
Két kézen meg lehet számolni a magyarigeni református gyülekezet tagjait. A Kolozs megyei Bonchidán szolgáló katolikus pap több mint száz kilométert utazik vasárnaponként, hogy Kidében, Válaszúton, Bálványosváralján és Récekeresztúron megtartsa a szentmisét. Récekeresztúron a liturgia magánháznál zajlott, a misén az egyik alkalommal összesen három hívő vett részt. A példákat tovább lehetne sorolni. A magyar kormány intézkedésének köszönhetően ezek a lelkészek – szórványban munkálkodó társaikkal együtt – ezentúl évente százezer forintos juttatásban részesülnek. Összesen 370 lelkészt érint a rendelkezés, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és Montenegróban. A támogatás csepp a tengerben. Igazi szórványprogramra lenne szükség, nem látszatintézkedésre. /Lukács János: Csepp a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2004. június 28.
Kizárta soraiból az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete Szántó Árpád megyei önkormányzati képviselőt. Szántó ugyanis az RMDSZ alelnöki tisztségre javasolt jelöltje helyett a Román Humanista Párt (RHP) emberére szavazott. Ezzel a Nagy-Románia Párttal szövetséget kötő kormánypárt jelöltjét támogatta. A Ziua című ellenzéki napilap szerint Szántó azért támogatta a kormánypárt jelöltjét, hogy a hatóságok engedjék szabadon az előzetes letartóztatásban lévő sógorát, Reman Domocost, a csúszópénz elfogadásával vádolt egykori igazgatót. /Borbély Tamás: Kizárták az RMDSZ-ből Szántó Árpádot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Nehéz elhinni Szántónak Árpádnak, hogy nem kapott semmit a kormánypárttól azért a szavazatért, amelynek köszönhetően ma PSD-s elnöke és PRM-s alelnöke van a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak. Lassan mindenki árulónak nevezi az RMDSZ-t. A magyar szavazókkal is kötött egy paktumot az RMDSZ, még a választások előtt. És ha egyszer ők is árulást kiáltanak? /Lukács János: Paktumok és árulások. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2004. június 29.
Jún. 25-én az Illyés Közalapítvány levélben értesítette a Szabadság szerkesztőségét, hogy szept. 30-ig tudná csak biztosítani a Magyar Távirati Iroda hírszolgálatának eljuttatását 10 határon túli magyar szerkesztőségbe és a hírügynökség képanyagainak az elérhetőségét a két romániai magyar országos napilapnak. Az MTI híreinek a határon túli magyar szerkesztőségekhez jutását 1994-től támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala révén az alapítvány. Azóta most először történne meg a szolgáltatás felfüggesztése, amelyről Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter költségcsökkentési intézkedéseinek következtében döntött az alapítvány kuratóriuma június 7-én. Az MTI szolgáltatásainak határon túlra juttatását eredetileg az év elején kellett volna meghosszabbítani, a kényszer szülte döntésre sok vita után került sor annak a reményében, hogy az Országgyűlés közvetlen úton folytatni tudná a támogatást szept. 30-a után. A határon túli újságok, így a Szabadság számára is, alapvető, nélkülözhetetlen forrásnak számít az MTI. /B. Á.: Megszűnne az MTI hírszolgáltatása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára elmondta, a tíz évvel ezelőtti helyzet mára gyökeresen megváltozott. „Ma már minden szerkesztőségben van internet, így olcsóbban és gyorsabban hozzá lehet jutni a hírekhez, akár valamelyik hírportállal kötött szerződés alapján is” – fejtette ki az IKA titkára. Pomogáts Béla, az IKA elnöke levélben értesítette a döntésről a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. Ambrus Attila MÚRE-elnök elmondta, reméli, megvalósul Pomogáts ígérete, mely szerint három magyarországi képviselő beadvánnyal fordul majd a kormányhoz és a képviselőházhoz. Az elképzelés szerint a továbbiakban a határon túlra juttatott MTI-hírfolyam árának külön tételként szerepelnie kellene a magyar állami költségvetésben. Balló Áron, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője helytelenítette, hogy a magyar állam elvegye a határon túli magyarság támogatására létrejött IKA pénzét. Medgyessy Péter miniszterelnök a megválasztását követően azt nyilatkozata, hogy a határon túli magyarságnak juttatott támogatás nemhogy csökkenni, hanem növekedni fog. /Lukács János: Elzárul az MTI-csap az erdélyi lapoknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./
2004. június 30.
Marosvásárhely legrészletesebb, a város egész történetét átfogó honlap szerzője dr. Flórián Csaba, Marosvásárhely szerelmese. Évtizedek óta a dunántúli Ajka városában él, ma is minden gondolata szülővárosa körül forog. Marosvásárhely honlapja: https://www.medibit.hu/mvhely/mvhelymain.shtml címen található. Flórián Csaba 1952-ben született Marosvásárhelyen, itt szerzett általános orvosi diplomát, 1978 óta orvosként dolgozik a Dunántúlon. Hobbija Erdély, Marosvásárhely, az informatika, az internet, a fotózás és a blues. Virtuális Marosvásárhely címszó alatt bemutatja a város legfontosabb részeit, utcáit, épületeit, keletkezésük, építésük adataival, több száz régi képeslapon és mostani fényképeken is. Minden évben újrafényképezi a legfontosabb épületeket, műemlékeket, hatalmas mennyiségű képanyagot gyűjtve össze. Kronologikus sorrendben megismertet a város történetével. Teljes egészében közli Borosnyai Lukács János kollégiumi professzor versbe szedett városleírását 1837-ből, amihez ma már alig lehet hozzájutni. A Híres polgárok lexikonban több mint 400, Marosvásárhely életében fontos szerepet játszott polgár életét, tevékenységét ismerteti. A bibliográfiában szinte minden – a város történetével foglalkozó – forrásmunka megtalálható (és megnézhető), egészen a fontos eseményeket megörökítő Népújság-cikkekig. Marosvásárhelyi honlapját mintegy kiegészíti az Erdélyi Fejedelemség történetének adattára, Zápolya Jánostól II. Rákóczi Ferencig. Saját fényképeivel illusztrálja a Szent László-legendát ábrázoló székelyföldi templomok freskóit. Kiemelkedő az Erdélyi webtár című oldala, tartalmazza az összes erdélyi portálok, katalógusok, egyesületek, társaságok, alapítványok, intézetek, egyetemek, iskolák, könyvtárak, múzeumok, sajtótermékek, erdélyi helységek honlapjai, irodalmi, művészeti és tudományos honlapok, történelmi, régészeti, művészettörténeti honlapok, egyházak, felekezetek honlapjainak internetes címeit. Érdemes lenne ezt a munkát nyomtatott formában, vagy egy multimédiás CD-ROM kiadványban kiadni, hogy azok is olvashassák, láthassák, akiknek nincs internet-hozzáférésük. /Kádár Lajos: Egy érdekes és értékes Marosvásárhely-honlap. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./
2004. július 27.
A gyulafehérvári érsekség Balánbányára vezényelte Nagyenyed eddigi plébánosát, Bálint Emil atyát, aki öt éve szolgál a Fehér megyei településen. A hívek attól tartanak, hogy papjuk távozásával megszakad az a folyamat, amelynek eredményeként megteltek a nagyenyedi templom padsorai. A hívek büntetésnek érzik népszerű papjuk elhelyezését, ezt Jakubinyi György érseknek címzett nyílt levelükben is megfogalmazták. Öt évvel ezelőtt hasonlóan drámai periódust élt át a ma több mint háromszáz lelket számláló nagyenyedi katolikus hitközösség. Akkor Papp László plébános elmenetelét fájlalták, akit igazi építő embernek tartottak. Az ő idejében indult el a Mustármag mozgalom, az ő nevéhez fűződik a Történelmi Családok Castellum Alapítványa is, amelynek keretében rendszeresen működtek az időseknek, házasulandóknak és fiataloknak szánt lelkigyakorlatok. Amikor 1999-ben Papp Lászlót Marosvásárhelyre helyezték, ötszáz aláírással megerősített kérvényben folyamodtak az érsekhez, Papp László maradását kérve. Ilyen körülmények között érkezett Nagyenyedre a fiatal Bálint Emil, akit azután hamar megszerettek. Amíg Papp Lászlót templomépítőnek nevezték, Bálint Emilre közösségépítőként gondolnak az enyediek. A nagyenyediek küldöttséget menesztettek Gyulafehérvárra – eredménytelenül. Bálint Emil plébános fegyelmezetten vette tudomásul az érsekség döntését, de fájlalja, hogy el kell válnia híveitől. /Lukács János: Emil atya távozását fájlalja Nagyenyed. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ „Túldramatizálják a helyzetet a nagyenyedi hívek” – nyilatkozta Potyó Ferenc általános érseki helynök. Bár az áthelyezésekről minden esetben Jakubinyi György érsek dönt, az ilyen értelmű javaslatokat Potyó Ferenc teszi meg. Indoklása szerint a döntést két szempont szerint hozták meg. Az egyik az volt, hogy idén szokatlanul sok, 17 újmisés végzett a teológián, akiket káplánként el kellett helyezni, másrészt pedig Szabó Dénes maga kérte, hogy szeretne szülőfalujához, a Nagyenyed melletti Türhöz közelebb kerülni. Potyó Ferenc emlékeztetett, öt évvel ezelőtt éppen Bálint Emil odahelyezése ellen ugyanígy tiltakoztak. /D. Balázs Ildikó: Potyó Ferenc: nem történt tragédia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2004. július 28.
Ilyen gyenge lenne a hazai egyetemi oktatás színvonala, ilyen alacsony képességűek volnának a négy-öt évnyi főiskolai képzésben részesült tanárok és tanárjelöltek, hogy megbukott a tanári állásokra pályázók nagy része? Hasonló helyzet az utóbbi időben évről évre előáll, a tanári állásokra meghirdetett versenyvizsgák eredményei között egyre kevesebb az igazán jó osztályzat. Elképzelhető, hogy nem jó a jelenlegi vizsgarendszer. /Lukács János: A lexikon nem ember. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./
2004. augusztus 2.
Nem indul bűnvádi eljárás a februárban megtartott Wass Albert-felolvasómaraton szervezői és résztvevői ellen – döntött a Legfelsőbb Semmítőszéki Ügyészség. A főügyészi indoklás szerint Wass Albertet sem emberiségellenes bűncselekmények, sem pedig háborús bűnök elkövetésével nem ítélték el. Adrian Moisoiu Maros megyei PRM-képviselő és Gheorghe Funar akkori kolozsvári polgármester ugyanis bűnvádi feljelentést tett a felolvasómaraton két védnöke, Vekov Károly és Makkai Gergely képviselő, valamint a rendezvény szervezői ellen. A nagy-romániások érvelése szerint a maratonban aktív szerepet vállalók a háborús bűnösként elítélt Wass Albert kultuszát ápolták, ezt pedig tiltják a hatályos törvények. Wass Albert rehabilitációjának, illetve perújrafelvételének ügye továbbra is napirenden levő kérdés marad. Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület azért szervezte meg idén februárban a 24 órás felolvasómaratont, hogy ezzel is népszerűsítse Wass Albert munkásságát, elősegítse a rehabilitálás folyamatát, és elérje a Wass-műveknek a tantervbe való felvételét. /Lukács János: Vétlen maratonszervezők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./
2004. szeptember 20.
Felavatták Székelyudvarhelyen a vitatott civil központot. Korszerűen kiépített, kilenc irodából és egy tárgyalóteremből álló irodaépületté alakult a Székelyudvarhelyért Alapítvány által 5,2 milliárd lejért vásárolt, Vánky-házként elhíresült ingatlan. Az alapítvány elnöke, Szász Jenő polgármester bejelentette, a központ inkubátorházként kívánja a helyi civil szféra fejlődését segíteni. „Személyes tapasztalatom azt igazolja, hogy az Illyés Közalapítványhoz a Székelyudvarhelyért Alapítvány által benyújtott pályázat célja megvalósult, és a létrejött Civil Központ és Médiacentrum méltó helyet tud biztosítani a jövőben itt működő szervezeteknek” – nyilatkozta a Krónikának Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője. Herényi elmondta, a legközelebbi kuratóriumi ülésen arról fog beszámolni, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítványnak juttatott, a szóban forgó ingatlan megvásárlására költött adóforintok jól hasznosultak. Szász Jenő polgármester a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökeként megemlítette azt a botrányt is, amelyet az IKA magyarországi kormányváltás után átalakult kuratóriuma gerjesztett azáltal, hogy túl drágának ítélte az ingatlan vételárát, és kivizsgálást rendelt el. „Politikai megrendelés alapján történt a személyemet és az általam vezetett alapítványt meghurcoló intézkedés” – vélekedett Szász. /Lukács János, Zilahi Imre: Révben a Vánky-ház ügye? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2004. szeptember 23.
A Magyar Polgári Szövetség még mindig nem tudja, hogy mit is akar, írta Lukács János. Hol közös előválasztásokat, hol a parlamenti helyek felezését tartották volna megoldásnak. Markó stábja az autonómiáról szóló párbeszédre építi kampányát, vagyis ugyanarra a kulcsszóra, mint az MPSZ. /Lukács János: Eltékozolt szavazótábor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2004. október 29.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készített interjúban visszatekintett a múltra, kifejtve, hogy Erdélybe nagyon hamar megérkezett a reformáció. Károli Gáspár 1590-ben kiadott bibliafordítása a magyar nyelv fejlődése szempontjából is nagyon fontos határkő lett. – Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az elvilágiasodás. A hatalmas városi gyülekezetekben a szekularizáció sokkal több áldozatot követel, mint amennyit egy szórványban. /Lukács János: Komolyabban vigyázni a ránk bízott nyájra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./
2005. január 27.
Nem foglalkozott érdemben Wass Albert ügyének vizsgálatával a Legfőbb Ügyészség. A Vekov Károly kolozsvári történész, volt parlamenti képviselő által a család nevében benyújtott per-újrafelvételi kérelmet azzal az indokkal utasították el, hogy az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló, tavaly elfogadott törvénycsomag értelmében megszűnt az effajta jogorvoslati elbírálás lehetősége. Wass Albert tehát háborús bűnös marad Romániában. A főügyészség eljárása azért különös, mert Vekov Károly kérelmét tavaly augusztus 17-én iktatták a legfelsőbb bíróság bűnügyi osztályán, a főügyészség által hivatkozási alapként említett törvénycsomag pedig csupán szeptember 1-jei hatállyal szünteti meg a per-újrafelvételi kérelem lehetőségét. Vekov Károly a Szekuritáté levéltárából megszerzett, az ügyhöz tartozó dokumentumokat is mellékelte kérvényéhez. Wass Albert szobrai sem kerülhetnek vissza Vice, Szászrégen és Holtmaros köztereire, s a bögözi és vicei iskola is búcsút mondhat a reménynek, hogy az író nevét viselje. /Lukács János: Nincs kegyelem Wassnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2005. március 4.
A nagyváradi Körösvidéki Múzeumban, a hajdani katolikus püspöki palotában a mai napig az egyház számít az első számú közellenségnek. A nagyváradi katolikus püspökség minden szinten megnyerte a palota restitúciójáért folytatott pert, s Tempfli József megyés püspök hét szobát már birtokba is vehetett. A többi száz – egyelőre – másé. Az épület udvarán panteonszerűen állnak egymás mellett a román történelem nagy alakjai, a Krisztus előtti IV. században élt Dromichaitész géta-dák királytól Avram Iancu negyvennyolcas móc vezérig. Furcsák a feliratok. „Hunyadi János nem annyira a magyarok, mint inkább a románok hírnevét öregbítette, mivel közülük származott” – áll a tábla az erdélyi vajda büsztjének talapzatán. Ugyanez a felirat szerepel a múzeum történelmi részlegén a megfelelő helyen, s itt már az is kiderül, hogy az idézet 1501-ből, II. Piusz pápától származik. Igaz, hogy II. Piusz 1464-ben meghalt… A Körösvidéki Múzeum ma is a módszeres történelemhamisítások, magyarság- és egyházellenes indulatok gerjesztésének melegágya. Az 1437-es bábolnai parasztfelkelés például azért robbant ki – állítják –, mert túl nagyok voltak az egyházi dézsmák. A századforduló „elmagyarosító akcióinak” illusztrálására a tanárok járandóságát megállapító, magyar nyelvű törvénycikkely másolatát helyezték az üveg mögé; a román és magyar szövegek közti nyilvánvaló különbséget viszont csak a magyarul is tudók észlelhetik. Az épületből 1948-ban kellett kiköltöznie az egyháznak. A beköltöző görög menekült tönkretették az épületet. Eltüzelték az intarziás parkettát, a stílbútorok lábához kecskéket és juhokat kötöttek. Most az eltűnt tárgyak pótlására nincs esély, és kárpótlásban nem reménykedek. /Lukács János: Lépésenként veszik birtokba a palotát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2005. március 7.
„Az lenne szép, ha a magyar nemzet adná össze a csángóföldi tanügyi központ létesítéséhez szükséges pénzt” – hangzik Böjte Csaba dévai ferences szerzetes felhívása, aki március 5-én a Bákó megyei Rekecsinben tárgyalt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőségével. A dévai Szent Ferenc Alapítvány a rekecsini csángó oktatási központ céljaira 15 hektáros földterületet vásárolt. Az ünnepélyes alapkőletétel május 15-én, pünkösdvasárnapján lesz. Terényi János bukaresti magyar nagykövet két ízben is járt a vidéken, útja során a Bákó megyei prefektussal, valamint a csángószövetség vezetőivel is találkozott. A csángó oktatási központ felépítésébe a Krónika napilap is szeretne aktívan bekapcsolódni. Felkérik olvasóikat, adományaikkal járuljanak hozzá, hogy egy osztálytermet közös erővel felépítsenek. /Lukács János: Április elsejéig véglegesítik a csángó oktatási központ tervét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./
2005. május 16.
A csángómagyar gyermekek számára felépítendő iskolaközpont alapkövét tették le és szentelték meg ünnepélyes keretek között, romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében május 15-én, Rekecsinben. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által irányított Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítséget nyújt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egy iskolaközpont felépítéséhez. Az ünnepségen többek között részt vett Mádl Dalma, a köztársasági elnök jószolgálati úton Romániában tartózkodó felesége és a magyarországi politikai élet számos képviselője. Böjte Csaba az ünnepség előtt felidézte: január elején a csángómagyarok szövetsége a Szent Ferenc Alapítványhoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsen egy olyan iskolaközpont felépítésében, ahol a jövőben a csángómagyar gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak majd. Az alapítvány tizenöt hektár földet vásárolt Rekecsinben az iskolaközpont felépítéséhez. A tervek szerint a komplexum iskolát, kollégiumot, étkezdét, tornatermet, játszóteret, sportpályát és több más épületegységet foglalna magában. Egy közeli telken tanári lakásokat is építenének. Böjte Csaba elmondta: első lépésként meg kell szerezni a román hatóságoktól az építési engedélyt, s remélhetőleg 2006 tavaszán meg is lehet kezdeni a központ építését. /Iskolaközpont csángómagyar gyermekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Az alapkőletétel és -szentelésen beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke; Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere; Mádl Dalma; Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke; Berca Gabriel, Bákó megye prefektusa, valamint Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Felolvasták a csángómagyarok ügyéért sokat tevő Tytti Isohookana-Asunmaa volt európa tanácsi képviselő levelét. Magyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke; Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepség meghívottja volt Terényi János bukaresti magyar nagykövet és Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. Nem jött el ugyan személyesen Petru Gherghel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. /Alapkőletétel Rekecsinben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Gabriel Berca bákói prefektus beszédében kijelentette: „Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nőttünk fel”. Az ünnepség végén Böjte Csaba és Vladimir Peterca közösen szentelték meg azt a néhány száz követ, amelyet a jelenlevők a saját szülőföldjükről hoztak, mintegy kiegészítve az alapkövet. Az ünnepségen megszólalt a harang, amelyet a magyarországi Farkas Titusz ajándékozott a leendő iskola kápolnájának. Oldalára a Székely himnuszból vett idézetet írtak. /Lukács János: Iskola a Béke Királynője oltalmában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2005. augusztus 17.
Kizárta soraiból Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnököt a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). A döntés a szervezet augusztus 16-án Székelyudvarhelyen tartott bővített elnökségi ülésén, az érintettek távollétében született. A testület indoklása szerint a két partiumi tisztségviselő rossz fényt vetett a szervezetre, mivel többször bírálta a vezetőséget. Árus Zsolt, az MPSZ gazdasági alelnöke elmondta, Sárközi esetében az általa a szervezet belső levelezőlistáján megjelentetett bíráló levele vezetett a kizáráshoz. Ebben egyébként Sárközi azt írta, ő nem lépne ki az MPSZ-ből, „tessék engem kirúgni”. Csuzi István rendszeresen nyilatkozott a sajtónak az MPSZ belső ügyeiről, és ezzel rossz szolgálatot tett a szervezetnek” – tolmácsolta Árus a bővített elnökségi ülés résztvevőinek indoklását. Sárközi Zoltán kijelentette, nem lepte meg a távollétében hozott döntés, hiszen a Szász Jenő elnökkel ápolt viszonya régóta nem felhőtlen. Sárközi szerint az MPSZ-ben reális a szakadás veszélye. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke helyteleníti, és „politikai leszámolás-ízűnek” tartja két nagyváradi társa kizárását, főleg azért, mert az ítélet megszületése előtt meg sem hallgatták az érintetteket. Szilágyi elgondolkodik azon, hogy milyen formában folytatja a politizálást. „Az MPSZ-nek minél több, az autonómiáért küzdő politikust kellene soraiba fogadjon, és én azt reméltem, hogy ez egy demokratikus, befogadó szervezet. /Lukács János, Rostás Szabolcs: MPSZ: kizárt bihari vezetők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2005. szeptember 13.
Nagy ünnep a dévai és Hunyad megyei szórványmagyarság körében, hogy Déván szeptember 12-én Téglás Gábor nevét viselő önálló magyar iskolában megkezdődött a tanév. Az iskolaépület félkész állapotban van, mégis nagy volt az öröm. – Legyőztük a reménytelenséget, s megszületett a csoda, a várva várt iskola, hangsúlyozta Varga Károly, az iskolát létrehozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke. Mindez nem jöhetett volna létre a társadalmi munkát vállaló szülők, egyházak, civil szervezetek, valamint az RMDSZ támogatása nélkül. Idén ugyanis az anyaországi támogatás fele sem jött meg, az építővállalat jóindulatán múlott a munka folytatása. Jelenleg csupán a földszinten és a második emeleten lévő tantermek készültek el, miközben az első emeleti bentlakáson, illetve a harmadik emeleti laboratóriumoknál még folyik az építkezés. Az ünnepségen résztvevő Markó Béla az együttes építést és a magyarság jövőjében való álmodozás szükségességét említette a tavaly novemberben megígért, de meg nem érkezett anyagi támogatás pótlására az összefogásból és a magyar oktatás hitében való kitartásból jelesen vizsgázó dévaiaknak. A magyar oktatási minisztérium képviselője az iskola további anyagi támogatásáról biztosította az egybegyűlteket. – Míg az iskolák rendre épülnek le még a többség körében is, mi, itt, a szórványban új iskolát építünk, hangsúlyozta Kocsis Attila, az iskola meghatódott igazgatója. /Chirmiciu András: Megszületett a várva várt csoda! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./ A megnyitón megjelent Markó Béla RMDSZ- elnök, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke és Mircea Ioan Molot, a Hunyad megyei tanács elnöke is. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: „Bizonyára sokan kész épületre, a friss, ragyogó vakolat illatára számítottak, ehelyett építőtelep fogadta az egybegyűlteket”, de az építőtelep a jelképe egyszerre szimbolizálja az eddigi erőfeszítéseket és a hátralevő feladatokat. Déván felépül ez az első, állami alapokból működő színmagyar iskola. Mircea Ioan Molot rendkívül nagyra értékelte az iskola névválasztását. Téglás Gábor ugyanis nemcsak egy dévai iskola igazgatói tisztségét töltötte be, hanem dák leletek után is kutatott a megyében. Az iskolában egyébként elsőtől tizenkettedik osztályig összesen 371 diák, valamint 80 óvodás kezdi meg a tanévet. Kocsis Attila igazgató félbentlakásos rendszert vázolt föl, ahol a diákok a tanórák után különböző foglalkozásokon, szakkörökön vesznek részt, és a házi feladatokat is elkészítik. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke elmondta, az eddigi években több mint 110 millió forintot szánt a magyar állam a Téglás Gábor Iskola megépítésére, idén pedig újabb 35–40 millió forintra lehet számítani. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke nem vett részt az ünnepségen. Úgy látja, az új iskola nem lesz negatív hatással az egyházi ernyő alatt működő intézményre. Böjte Csaba ugyanakkor természetesnek tartotta volna, ha a létesítmény megálmodóival még a telekvásárlás előtt közösen gondolkodtak volna a dél-erdélyi szórványmagyarság oktatási gondjainak megoldásáról. Téglás Gábor /Brassó, 1848. márc. 23. – Budapest, 1916. febr. 4./ régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Egyetemi tanulmányai után, 1871-től a dévai főreáliskola tanára, 1883-tól 1904-ig igazgatója. A római kori Dáciát választotta tanulmányai főtárgyául. Felásatta a sarmisegetusai amfiteátrumot, s a dévai múzeumot gazdagította az innen kikerült leletekkel. Hosszú időn át igazgatója volt a Hunyad Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. /Antal Erika. Lukács János: Félkész épületben a Téglás-iskola. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2005. szeptember 20.
Inkább ingáznak Petrozsénybe a Zsil-völgyi magyar gyerekek, csakhogy a Böjte Csaba ferences szerzetes által indított Jézus Szíve Iskolában tanulhassanak. A városban az új tanévtől újraindult a magyar iskola, így egy év alatt több mint tízszeresére nőtt a magyarul tanuló diákok száma. „Ez a szám még nem végleges, hiszen a vasárnapi iskolaszentelést követően naponta két-három újabb gyermeket hoznak a szülők, azzal a kéréssel: vennénk fel az iskolánkba, hogy magyarul tanulhasson” – újságolta Böjte Csaba. Előrelépés, hogy Petrozsényben a Jézus Szíve Iskola újraindításával az óvodától a nyolcadik osztályig immár adott a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A Hunyad megyei magyarságnak ugyanis több mint a fele, mintegy 16 ezer lélek él a Zsil völgyében, s míg Petrozsényben 1997-ben még volt egy érettségiző magyar osztály, az elmúlt tanévre már csak egyetlen magyar pedagógus és 12 elemista gyermek maradt hírmondónak. „Most egy ötvenfős óvodai csoport, valamint a hat nevelőcsalád gondozta gyermekek mellett az egész vidékről ingáznak ide a magyar diákok, sőt egy részüknek még bentlakást is tudunk biztosítani” – részletezte Böjte Csaba. /Lukács János: Könyvekre és segédeszközökre van szüksége a petrozsényi magyar iskolának. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2005. szeptember 26.
Az Erdélyi Magyar Bábos Találkozónak sikerült hagyományt teremtenie, a kolozsvári közönség és a szakma egyaránt számít rá – fogalmazott szeptember 23-án a megnyitón Vincze László szervező, a Homo Ludens Alapítvány vezetője. Kolozsváron a rendezvényen részt vesz az erdélyi magyar bábtársulatok zöme, illetve a kolozsvári Puck bábszínház román tagozata is. Teltház előtt zajlott a nyolcvan éves Kemény Henrik bábjátékos produkciója, aki még apjától tanulta a bábozást. /Farkas Imola: A mesék igazságokat hordoznak. Véget ért a hetedik magyar bábos találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ A hetedik bábostalálkozót már hitelre szervezte a Homo Ludens Alapítvány. A kolozsvári rendezvényt évről évre kevesebb pénzből kell megszervezni – mondta el Vincze László, a szervező Homo Ludens Alapítvány elnöke. Az elmúlt hét év alatt, amióta a találkozót szervezik, sem a résztvevő csoportok száma, sem a nézősereg érdeklődése nem csökkent; gyerekek és felnőttek szép számban vettek részt az előadásokon. /Lukács János: Szomorú-vidám játék. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2005. október 19.
Románia a legkorruptabb ország az Európai Unió tagjai és tagjelöltjei közül – derült ki a Transparency International (TI) közzétett jelentéséből. A globális szinten elvégzett felmérés során 159 országot vizsgáltak meg. Az Igazságügyi Minisztérium aggasztónak nevezte a Románia által elért osztályzatot, és azt ígérte, korrupcióellenes intézkedéseit a jelentés figyelembevételével hozza meg a jövőben. /Lukács János: Románia megbukott a korrupcióellenes vizsgán. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2005. november 7.
Kolozsvári székhelyű új egyháztartomány létesítéséről döntött a román ortodox egyház Szent Szinódusa, vezetője az eddigi kolozsvári érsek, Bartolomeu Anania lesz. Az egyházi választótestület Laurentiu Streza karánsebesi püspököt választotta az erdélyi egyháztartomány élére. Streza fennhatósága alá csupán Nagyszeben és Brassó vidéke, valamint a Székelyföld tartozik majd, míg az új egyháztartomány a kolozsvári és gyulafehérvári érsekség, illetve a bihari és szatmár-máramarosi püspökségek területén bír joghatósággal. Romániában eddig öt egyháztartomány volt: erdélyi, bánsági, moldovai, olténiai és al-dunai. Elemzők úgy látják, az ortodox egyházon belül történt fordulat egyrészt eltolja az erdélyi egyházban a hatalmi súlypontot Nagyszebenből Kolozsvárra, másrészt pedig azt is jelenti, hogy Daniel moldovai metropolita elszenvedte első nagy vereségét Teofan olténiai metropolitával szemben. Daniel és Teofan nevét ugyanis gyakran emlegetik úgy, mint Teoctist pártiárka lehetséges utódait; előbbi a haladó, utóbbi a konzervatív vonalat képviseli. /Lukács János: Elégedetlen volt a Szent Szinódus az erdélyi metropolitaválasztás eredményével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./
